Alapszabály / ÚJ NESZ / Alapítva: 2014 március 15.

ALAPSZABÁLY

ÚJ NEMZETI SZALON KULTURÁLIS EGYESÜLET / 2016. május 29. napján tartott Közgyűlése által aktualizált/ ALAPSZABÁLYA (jelzett módosításokkal és egységes szerkezetben)-„létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának)

ÚJ NEMZETI SZALON

KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Alulírottak elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv. törvény), valamint a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvénynek megfelelően létrehozzuk az Új Nemzeti Szalon Kulturális Egyesületet.Az Egyesület 2016. május 29-én az alábbi Alapszabályt fogadta el

Bevezető (preambulum): ÚJ NESZ – MEGALAKULÁSÁVAL TISZTELEG A 120 ÉVE MEGALAPÍTOTT NEMZETI SZALON ELŐTT!„A Nemzeti Szalon magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt, amelyet Budapesten alakítottak 1894. március 12-én „abból a célból, hogy a magyar képzőművészet erkölcsi, anyagi és kulturális érdekeinek fölkarolását, a testületi szellem fejlődését előmozdítsa, a művészek és a közönség közti érintkezést élénkebbé tegye” Az egyesület helyisége Budapesten 1894-től a József körút 45-ben, majd 1897-től az egykori Újvilág utca 2. sz. alatt volt (ma a Semmelweis utca és Kossuth utca sarka), míg állandó művásár-csarnoka, amelyben a tagok eladandó művészeti termékeit, festményeket, szobrokat stb. kiállították, Budapest V. kerületében az Erzsébet téren volt 1907-től [2]. Utóbbit az eredetileg Hauszmann Alajos tervezte Kioszk épületéből alakították ki 1906-ban, Vágó József és Vágó László tervei alapján.[3] Itt rendezték a Nyolcak két kiállítását 1911-ben és 1912-ben, a Gauguin és a francia impresszionisták című nagy hatású kiállítást 1907, valamint e helyen mutatkoztak be az olasz futuristák 1912-ben. Az 1953-ban a Műcsarnokhoz csatolt intézmény 1957-ben nagy jelentőségű kiállításnak (Tavaszi tárlat) adott helyet, melyen hosszú évek után először avantgárd és nonfiguratív művek is láthatóak voltak, s addig háttérbe szorított alkotók, például Kassák Lajos, és a tiltott Európai Iskola művészei mutatkoztak be ismét. Az épületet 1960-ban lebontották, helyén ma park van.”[1]Az ÚJ NESZ első-számú célja egyezik a Nemzeti Szalon céljaival, azt új elemekkel – korszerű reánk jellemző gondolkodással és cselekedetekkel, friss alkotásokkal – kibővítve. Célunk a magyar művészet – azon belül kiemelten a képzőművészet – erkölcsi, kulturális, anyagi értékeinek és érdekeinek fölkarolása, bemutatása; a testületi szellem fejlődésének előmozdítása; a művészek és a közönség közti érintkezés élénkebbé tétele. Egyesületünk a magyar művészek, képzőművészek, műpártolók és mecénások egyesülete. Az újnesz szellemi elődjének tekinti a nagy-múlttal rendelkező nemzeti szalont.– Az új nemzeti szalon stratégiai partnerének tartja az ügy fontos előzményeivel bíró Inter Galériát. – Külön figyelemmel fordulva az Inter Galéria – „kultúrAközért” – meghatározó szerepére a „- HAB-Arts’ -” és A DUNA AZ JÖN! programokban (Hungary Art-Brut – brutális művészet, a társadalom kitaszítottjainak és szellemi sérültjeinek, a szellemi más-képűeknek a művészete), valamint a 2013-as árvízi katasztrófa-fenyegetések által generált akció és művész szolidaritás, amely eredményeként hetven kiváló művész kitűnő alkotását, nagylelkű-adományát, „A DUNA AZ JÖN!” – című aukciós kiállítás-sorozat során sikeresen értékesítettünk. A meghatározott céljainkat és, mint a művészek sikereinek erősítését, műveik gyakori színvonalas bemutatását és a közönséggel való eredményes találkozást további célokkal egészítjük ki.Kiemelt fontosságúnak tartjuk: – a művészet társadalomra gyakorolt pozitív építő energiáit – a jóságot és szépséget – a művészet, gyógyító erejét – a jótékonysági akciókat. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét a művész-kreativitás – sok esetben a fejlődés nem elhanyagolható tényezője és igen hasznos előidézője. Az Új Nemzeti Szalon új nesze kezdetben csendesen alig hallhatóan, de határozottan kívánja képviselni tagjainak érdekeit, azzal a biztos tudattal, hogy később ez a nesz egyre észlelhetőbb lesz és léte messze földön sokakat elér. Az Új Nemzeti Szalon tevékenységét a köz-hasznára kívánja kamatoztatni non profit módon a Magyar kultúra fontos közvetítőjeként – a művészeti alkotások sokszínűségét a lehető legszélesebb körben megismertetni s ennek érdekében sikeresen tevékenykedni.Záró-sorként megerősítjük: Az ÚJ NESZ hasznos és jó ügyet szolgál!

I. A KULTURÁLIS EGYESÜLET ADATAI

  • Az Egyesület neve: Új Nemzeti Szalon Kulturális Egyesület

Az Egyesület rövidített neve: ÚJ NESZ

Az Egyesület székhelye:      1095 Budapest Ipar utca 9. mfsz. 1. Az Egyesület működési területe: Magyarország

  •  Az Egyesület jogállása

Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult.

  • Az Egyesület célja

(Mottónk: Magy-Art)

A Kulturális Egyesület célja:

  • határainkon inneni és határainkon túli Magyar alkotók és Magyar vonatkozású alkotások rendszeres népszerűsítése, – a közönség legszélesebb kőrű elérése elsősorban a képzőművészettel, de egyéb művészeti ágak alkotásaival, azok bemutatásával, előadásával kapcsolatban is;
  • művészeti tevékenység, sporttevékenység az egészségmegőrzés érdekében, kulturális örökség megőrzése, népművészet, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzeti kultúra ápolása;
  • művészeti kiállítások programok szervezése és rendezése;
  • galériák, szalonok, alkotó – műhelyek táborok, múzeumok és saját műgyűjtemény létrehozása;
  • tagjai részére a rendszeres megjelenés és bemutatkozás lehetőségének biztosítása;
  • a lakosság művészeti tájékozottságának bővítése, segítése;
  • közösségi élet kibontakoztatása, építése, fenntartása;
  • a művészet népszerűsítése – kiadványaink által is;
  • művészeti kapcsolatok létesítése és fejlesztése;
  • közös érdek-képviselet.

Az Egyesület alapvető feladatai:

  • tagjai szakmai színvonalának folyamatos növelése – oktatások, előadások, konferenciák megszervezése;
  • tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme;
  • tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása;
  • a művészeti alkotások kulturált színvonalú bemutatásának biztosítása, kiállítások szervezése és művészeti kiadványok megjelentetése;
  • a szövetségek, valamint más kulturális egyesületek által megrendezett művészeti eseményeken, kiállításokon és konferenciákon való részvétel;
  • tagjai egyesülettel kapcsolatos munkájának segítése, egyes feladatainak közös, szervezetben történő ellátása;
  • művészeti képzés, sporttevékenység az egészségmegőrzés érdekében , korszerű felkészülés biztosítása, csoportos és egyéni, művészeti események, kiállítások, előadások, rendezvények, fesztiválok szervezése és rendezése;
  • együttműködés olyan oktatási és kulturális szervezetekkel, amelyek célja az egész magyar művészet előmozdítása;
  • az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a kulturális egyesület hagyományainak ápolása;
  • a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása;
  • kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató belföldi és külföldi kulturális egyesületekkel, szervezetekkel;
  • az országos kulturális szakszövetségek, valamint a helyi és területi szövetségek céljainkkal egyező céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása;
  • a kulturális rendezvényeken, illetve pályázati úton kiírt kiállításokon való részvétel, ezek támogatása;
  • információszerzés és információközlés a tagok részére;
  • internetes adatbázis létrehozása (hu);

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

  • Az Egyesület – első – vezető tisztségviselői:

Az Egyesület elnöke:

név: Lapu Mihály

lakcím: 8681 Látrány Sikvási utca 17.

Az Egyesület alelnöke:

név: Horváth Mónika Krisztina

lakcím: 8681 Látrány Sikvási utca 17.

Az Egyesület elnökségi tagja:név:

Kozma Zsuzsanna

lakcím:  1033 Budapest Bogdáni út 6.

Az Egyesület Ellenőrző Bizottságának Elnöke:

név: Molnár Tibor

lakcím: 1095 Budapest, Ipar u. 15-21.

Az Egyesület Ellenőrző Bizottságának tagja:

név: Gulyás Veronika

lakcím: 1145 Budapest, Gyarmat utca 15/B földszint 1.

Az Egyesület Ellenőrző Bizottságának tagja:

név: Pál Gergely

lakcím: 1118 Budapest, Avar utca 31./b.

II. A TAGSÁGI VISZONY

  • Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületi tagság formái:
  • rendes tagság,
  • tiszteletbeli tagság,
  • tiszteletbeli alapító tagság,
  • pártoló tagság.
  • Az Egyesület rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű nagykorú személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot az Egyesület alelnökének kell benyújtani. A kérelmet az alelnök terjeszti az Elnökség elé, és az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

  • Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
  • részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén;
  • tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
  • bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
  • jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
  • igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
  • a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
  • Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
  • kötelesek megtartani az Alapszabály, az Ügyrend és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
  • kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
  • kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.
  • Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.
  • Az Egyesület tiszteletbeli alapító tagjai lehetnek – az Elnökség felkérése alapján – teljes alapítói jogokkal, azon személyek, akik az Egyesület létrejöttét – tanácsaikkal, tevékenységükkel, megbecsült személyiségükkel és szellemiségükkel nagymértékben – elősegítették.
  • Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő oktatási, tudományos vagy művészeti eredményeket elért személy, aki a kultúra, illetőleg az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja.

A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíj-fizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag részt vehet a Közgyűlésen.Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

  • Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 8:1 § 2.), aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

  • A tagsági viszony megszűnik:
  • a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;
  • a tag kizárásával: Az Elnökség bármely tag indokolt írásbeli kezdeményezésére kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki (amely) tevékenységével, mulasztásával akadályozza az Egyesület céljainak megvalósítását. A kizárás oka lehet, ha a tag az Egyesületnek anyagi kárt okoz, jó hírét sérti, nem nyilvános információit illetéktelenek tudomására hozza.

A kizárásról szóló döntést a taggal 8 napon belül írásban kell közölni. A döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet a Közgyűlés soron következő ülésén bírál el.A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.Az Elnökség kizárásról szóló döntésének jogerőre emelkedéséig az érintett tagsági jogait nem gyakorolhatja;3)  a tagdíj-befizetés egy éves elmulasztása miatt (a felszólítás után a kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal) az Elnökség törléssel törölheti;4)  a tag halálával, a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

  • Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:

  • Közgyűlés,
  • Elnökség,
  • Ellenőrző Bizottság.

Az Egyesület tisztségviselői:

  • elnök,
  • alelnök,
  • elnökségi tagok (1 fő)
  • ellenőrző bizottsági elnök,
  • ellenőrző bizottsági tagok (2 fő).
  • A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlés nem csak a székhelyen, hanem máshol is megtartható.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést évente egyszer, legkésőbb minden év május 31. napjáig össze kell hívni.A Közgyűlést össze kell hívni:

  • ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt,
  • ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek,
  • ha a bíróság a Közgyűlés összehívását elrendeli,
  • ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
  • ha az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • ha az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A d, e, f okok következtében összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.A Közgyűlést az elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc harminc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.A meghívónak tartalmaznia kell

  • az Egyesület nevét és székhelyét;
  • az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  • az ülés napirendjét;
  • azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.A kulturális egyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét közgyűlési határozattal jogi személyé nyilváníthatja.A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért tagok hitelesítenek.A Közgyűlési tisztségviselő: a levezető elnök, a két jegyzőkönyv hitelesítő tag és a három szavazatszámláló, akik megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a jegyzőkönyv hitelesítők és a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a jelenlévő rendes tagok szótöbbségével a napirend elfogadása előtt határoz.A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést, amelyet egyhangúlag fogadnak el. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni.Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.A Közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van.A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

  • az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
  • az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához;
  • a tag kizárása elleni fellebbezés elbírásával kapcsolatos határozatához.

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít, (Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.)
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója [Ptk. 8:1. § 2. pont] érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). Az jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület alelnöke látja el.A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza .Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.A Közgyűlés a www.ujnesz.hu és internetes honlapon nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját és feltételeit, a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót, valamint éves az közhasznúsági jelentését. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

  • megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, Ellenőrző Bizottságot, valamint tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököt és a gazdasági alelnököt, az elnökségi tagokat, az ellenőrző bizottsági tagokat, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökét;
  • határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
  • jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
  • meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;
  • szükség esetén rendkívüli tagdíjat állapít meg;
  • tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
  • az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében;
  • Az Elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés elfogadása. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik. Amennyiben ezt számviteli vagy egyéb törvény módosítja, akkor a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.
  • éves költségvetés megállapítása; meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót.
  • egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása.

Az a) pontjában meghatározott választások előkészítésére a Közgyűlés jelölő-bizottságot küld ki, melynek személyi összetételére a Közgyűlésen jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot.A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely Egyesületi tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit, illetve magánszemélyeket.

  • Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 (három) tagú Elnökség látja el. Az Elnökséget a Közgyűlés választja 5 évre.Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, és 1 (egy) elnökségi tag. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1 § 2. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc harminc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább az 50%+ 1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból 50%+1 fő jelen van.Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.Az Elnökség tagja lehet, aki

  • nagykorú,
  • magyar állampolgár,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, valamint
  • akinek cselekvő-képességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet az elnökség tagja az,

  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
  • akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet,
  • akit a vezető tisztségviselői tevékenységtől jogerősen eltiltottak az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig.
  • Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök, az alelnök, és az Ellenőrző Bizottság tagjai és elnöke. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható.Az elnök feladatai:

  • az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;
  • a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;
  • konferenciák és más rendezvények szervezése;
  • a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés;
  • az Egyesület működésének irányítása;
  • a bankszámla feletti rendelkezési jog az elnököt önállóan illeti meg;
  • utalványozási jog gyakorlása önállóan.

Az alelnök feladatai:

  • az elnök konzultánsaiként működik, szakterületi megoszlásban;
  • az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
  • az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
  • tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
  • a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az (egy) elnökségi taggal együttesen;
  • az alelnök előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
  • kezeli a tagdíj-befizetési nyilvántartást;
  • felügyeli az Egyesület által szervezett kiállítások és egyéb rendezvények költségvetését;
  • a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása az (1 fő) elnökségi taggal együttesen.

IV. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

  • Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az EB tagjait a közgyűlés választja 5 évre Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.

Az Ellenőrző Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvő-képességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  • a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  • a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
  • az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
  • az Ectv. 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében ki van zárva.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

  • Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
  • Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
  • Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

  • Az Ectv. 41. §-a alapján:
  • A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  • A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
  • A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
  1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
  • A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
  • Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

V. AZ EGYESÜLET BANKSZÁMLÁJA

  • Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan, az alelnök pedig (egy) elnökségi taggal együttesen jogosult rendelkezni.

VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

  • Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

  • tagdíjak,
  • a jogi személy tagok átutalásai,
  • ajándékok,
  • pályázatok,
  • 1%-os bevétel,
  • az Egyesület saját tevékenységéből adódó bevételek,
  • az Egyesület rendezvényeinek bevételei.

Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg. A megállapított éves tagdíj mértéke 36 000.- forint az-az harminchatezer forint.

  • Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

  • Az Egyesület megszűnésére az Ectv. idevonatkozó rendelkezései az irányadók. Az Egyesület megszűnik, amennyiben a Közgyűlés 2/3- os többséggel kimondja a feloszlást vagy más társadalmi szervezettel való egyesülést. Az Egyesület megszűnik megszűnésének megállapításával, valamint feloszlatással.

A kulturális egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a kulturális egyesület kezesi felelősséggel tartozik.A kulturális egyesületre – a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait. A kulturális egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű kulturális célra kell fordítani.

  • Az Egyesület működésével össze nem függő tevékenységet, valamint kulturális tevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a kulturális egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A kulturális létesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a kulturális egyesület alaptevékenységének minősül.
  • A kulturális szervezet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltak szerint az alkalmazott által okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel minden olyan kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló művészek, illetve kulturális szakemberei, szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban, harmadik személynek okoznak. E szabály alkalmazásában az Új Nemzeti Szalon Kulturális Egyesület tagjai által okozott kár esetében a szakszövetség kulturális szervezetnek minősül.

VII. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – az Ectv. 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.  

VIII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ezt az alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2016. május 29-én fogadta el – az eredeti Alapszabály módosításával együtt egységes szerkezetben 2016. május 29-én,

Lapu Mihály az ÚJ NESZ elnöke és képviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Kelt: Budapest, 2016. május 29.

 

 

 

 

……………..…………………………

Egyesület elnöke Lapu Mihály

 

 

…………………………………………..

Egyesület alelnöke Horváth Mónika Krisztina

 

 

…………………………………………

jegyzőkönyvvezető Molnár Tibor

 

 

[1] Forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.