Amatőr? Dilettáns? Naiv? Primitív?

Amatőr? Dilettáns? Naiv? Primitív?

A címben jelölt szavak hallatán az emberek képzeletében – s elsősorban a mindennapi gondolkodásban – a legkülönbözőbb asszociációk indulnak meg. Sok mindenre gondolnak, a fotóamatőröktől kezdve az amatőr színjátszókig, több művészeti ág az eszükbe jut, de többnyire minősítő jelzőként értelmezik, esetenként a dilettánssal azonosítják. Az olasz diletto szó szeretetet, a dilettarsi gyönyörködést, élveztet, a dilettare gyönyörködtetést, szórakoztatást jelent, melynek nincs olyan pejoratív felhangja, mint a magyarban, ahol a dilettáns kifejezés a mindennapi szóhasználatban az ügyetlen, a képzetlen, a dolgokban járatlant jelent. Lapu Mihály festményeA francia nyelvben az amateur és a dilettante kifejezések lényegében ugyanazt a tartalmat takarják, mint az olaszban. Az angol nyelvben a francia eredetű amatőr kifejezés honosodott meg. A nemzetközi gyakorlatban elterjedt a non-professional, (a nem hivatásos) kifejezés, amellyel egyfajta elkülönülést szándékoznak kifejezni az amatőröktől. Használatos még a műkedvelés kifejezés, amely a művészeti tevékenységet kedvteléssel, szórakozással, örömködéssel azonosítja. Igen elterjedt az öntevékenység kifejezés, ami a művészetek gyakorlásán túl egyfajta önművelést, tanulási folyamatot is feltételez.

A népművészet különböző területei sok vonatkozásában alapvető hasonlóságot mutatnak az amatőr területekkel, mégis azoktól eltérő társadalmi funkciójuk miatt általában elkülönítetten nevesítjük.

A naiv kifejezést többnyire a képzőművészetben használják, ahol a kifejezés egyfajta stiláris, látásbeli, technikai különbözőséget jelent. Angliában az outsid (külső, kinti, kívüli) franciáknál az art brut (brutális művészet), a cseheknél az insit (az ember személyisége hozza létre, belülről fakad), Európán kívül, (afrikai, óceániai stb.) a naivokat pedig primitíveknek nevezik.

Az amatőr szinonimájaként időnkét felbukkan az autodidakta kifejezés, ami tévedés, a szó azt jelenti, hogy önmaga tanulta meg a művészet alapvető fogásait, a művészeti ág szakmai, technikai ismereteit. A naiv művészetek esetében erről egyáltalán nincs szó, mivel éppen az adja különleges minőségét, hogy az alkotó látásmódot, kifejezési lehetőséget (perspektíva, ecsetkezelés stb.) egyáltalán nem tanulta.

Forrás: Kiss László szakfőtanácsos, NKÖM Amatőr – amatőrség
A tanulmány a „Közművelődési Tanulmányok” című kötetben megjelent írás átdolgozott változata. (részlet)

 

Várjuk a hozzászólásokat!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük